Copyright, három karika, technicolor | A Disney története 1. – 1923-1937

Már a blog indításakor tudtam, hogy fogok írni a Disneyről, de megígértem magamnak, hogy amikor megteszem, annak megadom majd a módját. Erre ezernyi okom van, nagyrészt szentimentálisak, amikről talán majd később mesélek, mindenesetre most tréfát és kegyelmet nem ismerve:

Íme a Disney mint brand, stúdió, mint megkerülhetetlen popkulturális jelenség törtenetét bemutató gyorstalpaló cikksorozatom első darabja, amely a kezdeti időszakot, vagyis a 20-as és 30-as éveket dolgozza fel.

1923-1928 – Charles Mintz szörnyet teremt

A Disney brand születését általában az első egész estés mesefilmtől, a Hófehérke és a hét törpétől datálják, de a történet kezdetét valójában a kútba beledalolászó herceg előtt 15(!) évvel kell keresni, 1923-ban. Ekkor költözött Kaliforniába Walt Disney, és ekkor alapította meg bátyjával cégét, aminek a neve ekkor még Disney Brothers Cartoon Studio. Első jelentősebb munkájuk az Alíz Rajzfilmországban volt, de a forgalmazójuk főmukija, Charles Mintz nem volt elájulva a teljesítménytől. Mint általában a nagy cégek, a Disney is sikertelenségek hadával kezdte a működését, emiatt viszont az említett forgalmazóval folyamatosan hektikus volt a kapcsolatuk. Végül képesek voltak egészen nagy sikert elérni az Oswald, a nyúllal, de idővel mégis kenyértörésre került a sor a testvérek és Mintz között. Ez viszont nagy áldozatot kívánt Disneytől, ugyanis Oswald nyuszi felhasználásának jogai a kötött szerződés értelmében Mintzé maradtak, Walt pedig ezzel kénytelen volt hátrahagyni az első igazi, ígéretes Disney-karaktert, amit alkotott.

Oh, boy.

Mintznek fogalma sem volt arról, hogy mit szabadít a világra. Ez a tapasztalat ugyanis sorsfordítónak bizonyult nemcsak Walt, hanem az egész világ számára, innen datáljuk Disney (akkor még mint személy) puszta alkotói elővigyázatosságának átalakulását copyright-terrorrá: Walt megfogadta, hogy soha többé nem dolgozik olyan produkción, aminek nem birtokolja 100%-ban a jogait, beleértve és legfőképpen a karaktereket. Ez a policy mai napig, majdnem egy évszázaddal később is irdatlan mértékben határozza meg a cég működését.

És mi lett a történet főgonoszával, Charles Mintz-cel? Elnyerte méltó büntetését: évtizedekkel az eset után, a 2010-es években készült egy animációs film a Disney lobogója alatt, talán hallottunk róla, a Fel! volt az, amiben a főgonosz neve nem más, mint Charles Muntz. Bizonyos értelemben halhatatlan lett, bizonyos értelemben utolérte a lehető legdiznibb bosszú.

1928-1937 – Mickey, a True Original

Mickey egér megalkotását nem hiba Walt Disneynek tulajdonítani, nem igazán, mert volt benne része, és ha megnézzük közelebbről a fenti képet Oswaldról, láthatjuk, hogy az alapötlet már benne is megmutatkozott, de a kéz, amelyik a Mickeyt rajzoló ceruzát tartotta, Ub Iwens illusztrátoré volt.

A dizájn egyszerű, gyakorlatilag mindössze három karika az egész. Érdekes, hogy egy ilyen szimpla megjelenésű figura hogy ki tudta nőni magát, mennyi embert inspirál a mai napig. Akár más illusztrátorokat is, például a híres mangarajzoló, Osamu Tezuka bevalottan használta referenciaként Mickeyt, amikor az Astroboyt rajzolta, vagyis még keleten is nyomott hagyott maga után, pedig Ázsia vizuális kultúrája igencsak eltér a nyugatétól.

Mickey első felbukkanása (akkor még Mortimer néven) 1928-ban volt esedékes egy rövidfilmben, a Plane Crazyben, de nem indult meg iránta az érdeklődés, így jött egy újrapróbálkozás még ugyanabban az évben, ez volt a mára már legendás Willie gőzhajó (Steamboat Willie). Ezt a rövidfilmet tekintjük a karakter születésének, innentől számítva lesz idén novemberben 90 éves Mickey. Nem mellesleg ebben valósult meg először az is, hogy rajzolt filmben szájra illesszék a hangot. Ne feledjük, az első hangosfilm konkrétan 1922-es, a hangosfilm korszakának kezdetét pedig 1927-től, A dzsesszénekestől datáljuk – erre rögtön 1928-ban egy fütyörésző egér lenyűgöző lehetett.

Ezután lassan elkezd feltűnni Minnie, Pluto és Goofy is. 1932-ben a stúdió Flowers and Trees című produkciója az első teljesen színes kisfilm lesz, ami Oscar-díjat nyer, aztán Donald kacsa is bemutatkozik a Silly Symphonies-ban, ami egy újabb hatalmas eredményt jelent: a Technicolor nevű cég és Disney közösen kifejlesztenek egy eljárást, a technicolort, aminek a segítségével a három szubsztraktív színnel (grafikusoknak, nyomdászoknak ismerősek lehetnek: cián, magenta, sárga) és azok keverékeivel egy új mérföldkövet érnek el a színesfilmgyártásban. Az 1937-es Hófehérke és a hét törpe, a Disney első egész estés rajzfilmje, egyben a studió aranykorának első darabja már ezzel fog készülni.

(folyt. köv.)

 

Reklámok

Copyright, három karika, technicolor | A Disney története 1. – 1923-1937” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s