Könyves mérleg – 2016

Szerettem volna egy (esetleg két) 2016-ot lezáró, összegzó posztot írni, de úgy elég nehéz, hogy már nem egy helyre írtam ilyet. Nem bánom, hogy más, sokkal látogatottabb helyekre kikerülhetett a véleményem, csak emiatt meg ezt a kis blogot érzem csonkának, bár ezzel biztosan egyedül vagyok, mert akkora látogatottságom azért nincs, hogy bárki életében űr támadjon,…

Ami még idénre maradt

Az elmúlt néhány napban egy szörnyűséges vírus megpróbált megölni, megpróbált kiírni az Élet könyvéből, megpróbált elpusztítani. Kedd hajnal óta tartó rémséges küzdelmem ma érkezett a végére, mikor is már kábéra kijelenthetem, hogy megmaradok. A halál torkában, az agónia perceiben (óráiban… fél napjaiban…) az ember általában számot szokott vetni az életével: ki vagyok én, honnan jöttem, merre…

Az első bejegyzés, amiben letisztázom, mi történik itt

Ez nagyon izgalmas. Felmerül a kérdés, miért nem vettem inkább egy naplót, de az az igazság, hogy vettem, valamikor ősszel, bár nem emlékszem jól. Sírtam valami miatt a 4-6 villamoson, még az eső is esett, elég nyomorult egy szitu volt, és nem azért vettem a naplót, hogy onnantól az legyen a legjobb barátom, vagy hasonló…