Tizenhárom oka volt… biztos?

 Az utóbbi egy-két napban a híres-hírhedt Tizenhárom okom volt c. sorozatot nézegettem, de nem jutottam vele sokáig, csak az ötödik részig, de azt hiszem, ezt én most itt szépen leteszem. Olvastam a könyvet pár éve, és érzem magamon, hogy kezdek ugyanolyan dühös lenni, mint akkor, aztán kinek van itt kedve kétszer ugyanazért kiakadni. Azért kezdtem…

2017 | május

Május. Ó, május! Amikor már lassan-lassan leolvadsz busz padlójára, hogy impozáns pocsolyaként folytasd világi karrieredet, olyan rohadás meleg van, de büszkeségből még nem a legrövidebb és legvékonyabb ruháidat veszed fel, mert tudod, hogy ha most ellövöd őket, nem lesz sssshemmidh júliusban, amikor már nem 28, hanem 44 lesz a hőmérséklet. Kezdjük egy üdítően sötét és hűvös képvilágú…

Olvasási szokások

Olyan ritkán van szó könyvekről a blogon, miközben ez a téma az egyik legfontosabb az életemben, és már ezerszer megfogadtam, hogy több hangsúlyt fogok fektetni az olvasmányélményekre, de valamiért az istennek sem jön az ihlet. Viszont rátaláltam erre az elég basic, de jó kérdésekből álló kérdőívre, hát gondoltam egyet, és kitöltöttem, mert mindig is szerettem…

Gondolatok egy/minden sajtóvetítés alatt

ELŐTTE Ajj, de elit vagyok, úristen, high life!!!! Várjunk, jó helyre megyek? Időben vagyok? Tuti, hogy nem ide kellett volna jönnöm, szerintem még a kerületet sem találtam el, de azon sem lennék meglepődve, ha a kontinens is rossz lenne, és tuti, hogy nem is ma van a vetítés, hanem a jövő héten lesz. Vagy tegnap…

2017 | április

A HÓNAP ZENEMŰVE. *headbang* KÖNYVEK: nagyon próbáltam a molyos listázás, a személyes preferenciák és a recenziós példányok között úgy szörfölni, hogy ne fulladjak meg, és még élek, de nem tudom mi lesz májusban. Azért (is) volt nehéz most olvasni, mert kiesett egy hét egy olasz villámnyaralás miatt, és külföldön nem az olvasás az elsődleges tennivaló, nekem…

1 éves a blogom

Várni szerettem volna május 1-ig, amíg kikerül az áprilisi hónapzáróm, és abban akartam elmondani, hogy egy éves lett a blogom, de ma felköszöntött a WordPress, és ettől olyan ünnepi hangulatba kerültem, hogy kész, ennyi, ha ma van a szülinap, akkor ma ünneplünk, pont. A tegnapot véletlenül pont olyan személyek TÁRSASágában (merthogy társasoztunk, hö-hö) töltöttem, akiknek…

Bologna, Firenze, Mantova – villámlátogatás

Visszatértem, pizza és kávé illatúan. Ja, bocs, nem. Kávéval éppenséggel nem voltam valami jól ellátva. De az igaz, hogy visszatértem Olaszországból. Általában nyaranta szoktam menni, de most egy hirtelen, nem teljesen saját ötlettől vezérelve előrébb hoztam a kiruccanást, és éppen húsvétra sikerült lefoglalni a repjegyeket. Azt hiszem, amit négy napból ki lehetett hozni, úgy, hogy a negyedik…

Felemelő

Megesik, hogy annyira fos minden, hogy a lelked már ki van éhezve rá, hogy valami jó, kellemes vagy csak mérsékelten szar dolog történjen, ne valami epik szívás, amitől létértelmező agonizálásba kezdesz, és munkába menet találsz a zsebedben egy ötszázast, amiről nem is tudtál, és arra gondolsz, hogy ez annyira potya, hogy akár el is verhetnéd…

Egy LÉGIÓnyi mindfuck

Fiúk, lányok, nem butaság, egyáltalán nem butaság néha hallgatni másokra, párszor még én magam is kipróbáltam, legutóbb éppen most, a Legion sorozattal kapcsolatban. Ha valaki esetleg emlékszik a februári hónapzárómra (de tényleg, valaki emlékszik rá?), ott megírtam, hogy korábban megnéztem az első részt, de abba akartam hagyni, vagyis nem akartam, de féltem folytatni, mert az,…

2017 | március

Nagyon küzdök, hogy ne az legyen, hogy az egész blog már csak havi összegzésekből álljon, és ha tehetném elhalasztanám ezt a márciusit, de akkor megtörném a sort, felborítanám a rendet, ilyen sötét tettet azonban nem vagyok képes elkövetni. No de a Zenemű: Fair to Midland – Amarillo Sleeps on My Pillow. Cukin kezdődik, de berobban, úgyhogy…

Vége a Sherlocknak

A világnak korábban véget ért, mert már jópár hete (hónapja?) adásba került a Sherlock utolsó része, én viszont csak mostanában tudtam megnézni az utolsó két epizódott, mert most lettem beteg, most volt rá időm, és most lett hallatlanul nagy igényem arra, hogy csudiszép brit akcentust hallgassak félig párnába épített fejjel. És az van, hogy most…