Nem vagyok hardcore, vállalom | Az utolsó Jedik

A Han Solo-filmmel meg fog törni a sor, mert májusban érkezik, de az új érában eddig minden SW-rész premierje számomra a munkaév végét jelentette. Mindig ezek a kiadványaink az utolsó megjelenéseink, a jutifalik, amiért túléltük a versenyfutást az embargóval, megharcoltunk a titkosított, félkész, utólag toldott-foldott anyagokkal, és sikerült tartanunk a határidőket. Ezekkel a harcokkal és … Bővebben: Nem vagyok hardcore, vállalom | Az utolsó Jedik

Hogyan NEM nézek horrorfilmeket

A horrorfilm sokáig egyáltalán nem volt szereplő az életemben, ez is egy a sok olyan dolog közül, amelyekre mások kiválóan rácsodálkozhatnak, hogy de hát hogyhogy én még soha nem xxx <- ide helyettesítsünk be bármit, amiben szerintük már át kellett volna esnem a tűzkeresztségen. Ahogy a legtöbb ilyen dolgot, a horrorfilmes lemaradást is arra tudom … Bővebben: Hogyan NEM nézek horrorfilmeket

Valerian és a “könyvváltozatok” megkérdőjelezhető értelme

A Valerian és az ezer bolygó városa eredetileg képregényként látott napvilágot, majd animációs sorozat készült belőle, most pedig egy Luc Besson nevével fémjelzett, nyári blockbuster képében van jelen az életünkben. Utóbbi természetesen ezernyi (ezer! mint ezer bolygó, érted!) merchandise terméket von maga után - többek között a "hivatalos regényváltozatot" Christie Golden tollából. A modern irodalomban ez … Bővebben: Valerian és a “könyvváltozatok” megkérdőjelezhető értelme

6 fiktív szerencsétlen, akikről nem hiszem el, hogy találtak maguknak párt

Valentin-nap van. A cím pedig magáért beszél. Kezdjük. Tarzan (Tarzan) - a pasi sosem látott még embert, nem tud beszélni, valószínűleg gödörbe végzi a dolgát és még csak nem is zavarja, ha nézik művelet közben, bizonyára állatira bűzlik is, és Jane mégis beleszeretett. Nem vágom. Veronika  (Paolo Coelho: Veronika meg akar halni) - ködös emlékeim vannak erről a … Bővebben: 6 fiktív szerencsétlen, akikről nem hiszem el, hogy találtak maguknak párt

Lányok (jó) női karakterek nélkül

Nem mintha a Disney-filmek iránti rajongásom csak a kicsi koromat jellemezte volna, hiszen tegnap este pont akkora élvezettel csináltam playlistet a kedvenc Disney-dalaimból, amekkorával 15 évvel ezelőtt tettem volna, de igazán nagy rajongója a meséknek mégis inkább gyerekkoromban voltam. Főleg a 90-es évek merítése tetszett: Tarzan, Mulan, Pocahontas, Notre Dame-i toronyőr, Oroszlánkirály. Nem nagyon volt … Bővebben: Lányok (jó) női karakterek nélkül

Ami még idénre maradt

Az elmúlt néhány napban egy szörnyűséges vírus megpróbált megölni, megpróbált kiírni az Élet könyvéből, megpróbált elpusztítani. Kedd hajnal óta tartó rémséges küzdelmem ma érkezett a végére, mikor is már kábéra kijelenthetem, hogy megmaradok. A halál torkában, az agónia perceiben (óráiban... fél napjaiban...) az ember általában számot szokott vetni az életével: ki vagyok én, honnan jöttem, merre … Bővebben: Ami még idénre maradt

Vörölöd of Warcraft

Beszéljünk a mássalhangzó-torlódásról. Soha nem tudtam kimondani az angol world szót. Az még a jobbik eset, ha vörd marad belőle, de néha csak vörölöd-re jön ki. Ilyenkor abban bízhatok, hogy elég gyorsan tudtam kinyögni ahhoz, hogy az embereknek ne legyen idejük felfigyelni kínzó fogyatékosságomra. (Ennél már csak az jobb, mikor az Earl Grey-t próbálom kimondani. Örgéj. Örlö *szünet* Gléj.) Így hát … Bővebben: Vörölöd of Warcraft