A moly.hu tesóján, a Snitten – ahol gyakorlatilag halott a profilom – kihívtak egy filmes kérdéssor kitöltésére, és mivel régen volt szó filmekről és sorozatokról a blogon, itt teszem közzé a válaszaimat, mert az szerintem izgalmas és jó. Tehát:
1. Melyik az öt kedvenc filmzenéd?
Ez egy nagyon brutális kérdés már így rögtön a legelején, mivel komplett playlistem van a kedvenc filmzenéimből, ebből kiválasztani ötöt, mondjuk ki, szívtelenség, de egy reprezentatív listát azért össze tudok állítani, aztán lehet, hogy majd valamikor megosztom a többit is, mert imádom a filmzenéket.
Legyen az első szerencsés kiválaszott a Robotzsaru főtétele. A Robotzsarut, magát a filmet, még csak nem is szeretem. Az eredetit nem láttam, az új meg a moziban akkor, egyszer elszórakoztatott, de amikor a tévében elkaptam, egyáltalán nem mozgatott meg, de az nem képezheti vita tárgyát, hogy ez a zene egyszerűen zseniális. Még az eredeti filmhez készült, sajnos rövid, de meggyőződésem, hogy erre találták ki a replay gombot.
A másodikkal kapcsolatban szabadjon megjegyeznem: kifejezetten SÉRT engem, hogy mennyire nincs és nem is volt elismerve soha, hogy a Deadpool sok-sok-sok-sok erénye között bizony az is szerepel, hogy eszméletlen a zenéje! Fel nem fogom, hogy lehet annyival elintézni, hogy “ja, nem figyelte’aazzenére, jó volt?”. … wut? Nem az, hogy miért nem vetted észre, hogy jó a Deadpool zenéje – miért nem vetted észre, hogy szuper meganindzsa akarsz lenni attól, amilyen jó a Deadpool zenéje?!
Mint oly’ sokakéról, az én listámról sem maradhat le John Williams, de én egy kicsit ritkábban emlegetett darabját szeretem tőle nagyon. Az, hogy epikus dínókhoz és epikus űrcsatákhoz ÉS epikus gésaházi belharcokhoz egyaránt képes felejthetetlen zenét írni, lenyűgöző.
Véletlenül még egy keleti világból származó történetre fogok utalást tenni. A Mulan nagyon érdekes: az egyik legnagyobb kedvencem a Disney-mesék közül, kevés mesét éreztem annyira magaménak gyerekként (is), mint ezt, de a zenéi közül mindössze az énekelhetőkre figyeltem fel. A lenti tétel viszont az utóbbi években gyakorlatilag doppingszerré vált, nagyjából olyan 2:19 körül szoktam elkezdeni komolyan gondolni, hogy akkor most én megyek, és egymagam beveszem a Nagy Falat, csak úgy, mert kedd van.
És én most mutatok nektek egy olyat, hogy összecsináljátok magamtokat. Igen, valóban kissé szektás az indítás, később sem lesz ez más, de ha te azt mondod, hogy 2:19-től nyugodt tudsz maradni, és még 2:49-nél sem akarsz felpattanni egy kis vérfürdővel átítatott klánegyesítésre, akkor bocsánat, de nem tudlak megmenteni önmagadtól. Trevor Morris egyébként nemcsak a Vikingeknek, hanem például a Tudoroknak a zenéjét is szerezte, aminek a főcíme éééévekig, nagyon sokáig az ébresztőm volt, úgyhogy, mondhatni, ez már egy régi és mély kapcsolat közöttünk.
2. Mi volt az első képregényfilm, amit láttál?
Ha úgy vesszük, az Asterix és Obelix, amivel kapcsolatban tartom, hogy első része még jó, de minimum nézhető. Engem legalábbis szórakoztat. És amúgy jó a zenéje is.
3. Melyik a kedvenc képregényfilmed?
Pusztán filmként a Batman: A sötét lovag felemelkedése volt rám a legnagyobb hatással, de a képregényes mivoltja miatt, a stílus miatt az Avengerst tartom az etalonnak. Olyanunk, akármilyen jó darabokat is hoz ki az MCU, soha nem lesz még egy. De az egyértelműen legkedvencebb kedvenc képregényfilmem még nem született meg: Deadpool Kills Deadpool. De ezt talán én sem gondolom komolyan.
4. Van olyan szuperhős képregény, amit szívesen látnál a nagy vásznon, esetleg új feldolgozásban?
Egészen véletlenül fentebb megválaszoltam ezt a kérdést, amit pedig nem ártana újraforgatni, az… nem, nem kívánok semmit. Az Amerika Kapitány és a Thor első részei nekem nagyon nem tetszettek, de nem gondolnám, hogy másodjára jobban sülnének, úgyhogy elengedem, és kérek inkább újakat.
5. Melyik az a film/sorozat, amit rendszeresen újranézel?
Nem vagyok újranézős típus, mert annyira sok mindent szeretnék látni, amikhez még egyszer sem volt szerencsém, hogy kicsit sajnálom az időt az újranézésektől, ugyanakkor elismerem, hogy, mint az újraolvasás, a filmek és a sorozatok újranézése is egy fontos dolog, de most még nem foglalkozom ezzel.
6. Szerinted jó irányba tartanak a képregényfilmek? Ha nem, miért?
Szerintem pont olyan irányba tartanak, amilyen irányba ennyi idő után (10 éves az MCU!) és ebben a korban, mármint nem életkorban, hanem napjainkban tartaniuk kell. A képregények maguk is, mint minden művészeti ág, reflektálnak a világ változásaira, miért pont a képregényfilmeknek kéne ebből kimaradniuk? Amit most nemrég a Fekete Párduc belenyúlt a feketéket érintő kérdésekbe, a Wonder Woman állást foglalt a nőket érintő kérdésekben – az, hogy ezekről ennyit beszélünk, a 2010-es évek trendje/aktualitása, és nem látom problémának, ha a filmek a jelenünkkel foglalkoznak, sőt, javára válik a műfajnak és a nézőknek egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy ahány képregényfilm, annyiféle stílus és téma: a Logan egy western, az új Pókember egy tinidráma, a Deadpool egy képregényfilm-paródia, a Fekete Párduc királydráma, a Wonder Woman háborús film, a Tél Katonája kémfilm, a Nolan-féle Batmanek már helyenként szociodrámák meg társadalomkritikák volt, a Thor 3. meg jó, hogy nem csapott át egy ponton musicalbe, most tényleg… hol van itt az az egy bizonyos irány, ami felett ítéletet kell és lehet mondani? 😀
7. Melyik szuperhősfilmet nem vagy képes megnézni?
Fú, de fogtok utálni, de az MCU előttről nekem nem igazán vannak jó képregényfilmes élményeim. Elektra, Daredevil, Macskanő, Hulk… kösz, nem.
8. Szerinted mi(k) a leggyakoribb hibája, hibái a képregényfilmeknek?
Az MCU-ra szorítkozok, mert azt ismerem legjobban: most már kicsit kezd furcsa lenni, hogy minden főgonosznak (Lokit leszámítva) egy filmnyi ideje van arra, hogy valamit hasson és alkosson. Két óra alatt mindenkit ki lehet nyírni, úgy tűnik. De hogy nem szövetkeznek ezek, vagy hogy nem támad egy főgoni egyszerre mondjuk három szuperhősre, vagy bekóstolja Vasembert, nem megy, miért nem megy keménykedni a Skarlát Boszorkánnyal? Érted. Vágom, hogy a legtöbb gonosz valami személyes ügy miatt rág be a szuperhősre, és pont leszarja az összes többit, de hogy nincs köztük mondjuk egy, aki szintén átjárhat egyik filmből a másikba beköszönni? Számomra ez teszi leginkább meseszerűvé ezeket az összecsapásokat, nincs miért izgulnom, mert tudom, hogy úgyis egy filmre szól a főgonit alakító színész szerződése.
9. Szerinted melyik rendezőnek kellene képregényfilmet rendeznie?
Lelki szemeim előtt körvonalazódik egy kollaboráció Wes Anderson és Quentin Tarantino között, amint épp a Fekete Özvegy-filmen dolgoznak.
10. Olvasol képregényt? Ha igen, mit, illetve nyomtatott és/vagy elektronikus formában, magyarul és/vagy angolul/más nyelven?
Szorgalmasan olvas(ná)m a Hachette-féle képregénygyűjtit, korábban elektronikus formában elolvastam azokat, amik legjobban érdekeltek, főleg Deadpoolt, azt angolul. Nem vagyok képregényolvasó, bevallottan nem vonzott a téma egészen a filmek berobbanásáig, így utólag rákapcsolódni meg abszolút csak casual szinten van kapacitásom, de azt hiszem, ez nekem megfelel.
Alapvetően a képregényfilmek nekem sosem csak önmagukban voltak érdekesek, az élmény nagy részét az adja, hogy rajtuk keresztül tényleg sokat változott a popkultúra, és tudatos éveim alatt nem láttam még annyi hullámot ennyire testközelből, hogy ez nekem ne legyen végtelenül érdekes. Szeretem nézni, ahova fejlődik a dolog, hogy mi mindenre hatnak ezek a filmek a mémektől kezdve a divaton meg humoron át a szakdolgozatokig, tényleg. Elég gyakran átkozom ezt a XXI. századot – nem mintha testközelből ismernék mást, csak jobb romantizálni olyasmit, amit úgysem kaphatok meg -, elég boldogtalan tudok lenni attól, hogy napjainkban kell élnem, de az azért egy nagy pozitívum, hogy ilyen klassz dolgok történnek, mint képregényfilmek népszerűsödése. Szóval én szurkolok nekik.
Captain V 