2017 | augusztus

Ha majd év végén visszatekintek az elmúlt 365 napra, hogy megpróbáljam belőni, mi mikor történt, hogy mintegy számot vessek a 2017-es évvel, augusztushoz érve ott fogok állni (ülni… chipses tállal a kezemben, valószínűleg), hogy mégis mi ez a fekete lyuk ott az év kellős közepén, mégis milyen eseményt lehet belőle kiemelni a két hétig tartó náthán kívül? Már most, jelen sorok írásakor (augusztus 30., 18:44, kevéssel a Survivor előtt, pizzás kiflire gondolva, Sznobjektívot hallgatva) sem emlékszem semmire belőle.

No, de mindenesetre jöjjön a Hónap Zeneműve, mert az mindig jó, ha van, az legyen a fix pont örökké változó világunkban. Most azt tanácsolom, hogy a belső vikingükkel jó kapcsolatot ápolók, az underground és alteros arcok, meg a líraibb típusok kicsit fogják be a fülüket, ez nem nekik szól – itt egy koreai fiúbanda énekel nem érthető nyelven hol pasztell színekben, hol neonban, de mindig nagyon trendin, mindig gyilkos koreográfiával.

Nem fogom külön szétszedegetni az élményeimet, tőlem szokatlan aktivitásról tanúbizonyságot téve beszámoltam már ezekről külön posztokban, úgy láttam, olvasgatjátok is őket, tehát nagyjából tudható, mi kötött le ebben a hónapban: a Bioshock: Infinite és a Sense8. Emellett természetesen meg kell említeni a Trónok harca új évadát is: úgy érzem, hogy az egyik legjobb szezonját élte a sorozat ezzel a legutóbbival, és nagyon szívesen beszélnék róla, de még túl friss ahhoz, hogy spoilerezés nélkül tehessem, úgyhogy majd egyszer később… másfél évünk van arra, hogy feldolgozzunk és a kánonban helyre rakjunk mindent, úgyhogy szerintem nem fogok elkésni semmivel.

Augusztusban ezerrel nyomtam a saját magamnak kitalált olvasós kihívásomat. Ezt azért léptettem életbe, hogy végre fogyasszam azoknak a könyveknek a számát is, amiket az utóbbi években felhalmoztam. Örülök, hogy még mindig kitartok, persze közbejön olykor egy-két kölcsönkönyv vagy recenziós példány, és ezeket illik előre venni, nem elrakni, mire a várólistám mind a negyven-ötven tételét elfogyasztom, de ezeket leszámítva kitartottam, és büszke is vagyok rá. Rám. Magamra. Eeegen! Ilyen is kell! Ez a szigor azért is jó, mert színesíti a palettámat, ugyanis a listázás (erről később többet) miatt sorra nyomtam a fantasykat, ami jó, de nagyon elhanyagoltam minden mást, holott nem árt, sőt kell is másfelé kalandozni.

Az ún. “listázás” pedig olyan projekt – bár az olvasóim nagy része ismerheti, de azért elmondom -, amit néhány vállalkozókedvű moly indított a moly.hu-n, és a célja röviden az, hogy minden évben megtalálják a tíz legjobb fantasy és science-fiction megjelenést, és idén lehetőséget kaptam rá, hogy én is a zsűribe kerüljek. Fantasyból teljesítettem a penzumot, ami minimum 20 könyvet jelentett, ennyi kellett ahhoz, hogy a szavazatom érvényes legyen, kemény voltam, harcos, és összejött, a végeredményt pedig, amibe így az én szavazatom is beleszámítódott, itt lehet megtekinteni. Ez nyilván egy hónapok óta csordogáló projekt, én, ha jól emlékszem, tavasz eleje óta vagyok a része, azért beszélek róla most, mert ebben a hónapban debütált a lista, amire azóta kaptunk hideget-meleget, de szerintem klassz dolog, évről évre kiforrottabb a módszer is, úgyhogy én sikerként könyvelem el.

Mindent egybe vetve nem rossz, de eseménytelen hónap volt augusztus. Valamennyire békésebbnek éreztem magam, hosszú idő után most tudtam rendesen visszatölteni az az energiát, amit nap mint nap leadtam. Ez pedig egy elég gyenge és tartalmatlan poszt lett, ami semmit sem tesz hozzá a világhoz, annyit se, mint általában, pedig léc igazán nem volt magas soha, de ha más értékelhető dolog nincs is benne, legalább azt vegyük észre, hogy nem szakítottam meg a január óta tartó sort, ami jó. Majd szeptemberben igyekszem kicsit kárpótolni ezért a nagyérdeműt, bár az a hírem van, hogy a következő hónapzáró minden bizonnyal késni fog, mert pont a hónap utolsó napjaiban fogok elmenni nyaralni, vagyis “nyaralni”, inkább őszölés az már, mindegy, üdülni. A lényeg, hogy végre nem csak nézem, ahogy más emberek posztolgatnak szép helyekről, hanem én is elhúzok végre a fenébe. És a fene ebben az esetben Varsót jelenti.

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s